Az Európai Unió közelebb került a közösség energiatakarékos jövőjének megteremtéséhez, a tagországok kormányai ugyanis szigorúbb szabályokat fogadtak el az épületek energiahatékonyságára, illetve előremutató megbeszéléseket folytattak az energiamegtakarítást célzó intézkedések elfogadása érdekében - közölte az Európai Bizottság energiaügyekért felelős tagja Luxembourgban kedden.

Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó szabályozásnak az a célja, hogy 2030-ra minden új építésű épület kibocsátásmentes legyen, a meglévő épületek pedig 2050-re szintén kibocsátásmentessé alakuljanak - közölte az MTI szerint Kadri Simson uniós biztos a tagállamok energiaügyekért felelős minisztereinek ülését követően tartott sajtótájékoztatón.

A meglévő, nem lakáscélú épületeknél a tagállamok megállapodtak, hogy maximális energiahatékonysági küszöbértékeket állapítanak meg a 2020. január 1-jei energiafelhasználása alapján, miközben a különböző épületkategóriák között különbséget tesznek - derül ki a bizottsági közleményből. A meglévő lakóépületeknél pedig a tagországok energiahatékonysági minimumkövetelményeket határoznak majd meg, összhangban azzal, hogy épületállományukat 2050-ig fokozatosan kibocsátásmentessé alakítják a nemzeti épületfelújítási terveikben foglaltaknak megfelelően.

A tagállamok vállalják, hogy a lakáscélú épületek energiahatékonysági besorolása 2033-ra legalább D kategóriájú lesz - közölte Simson.

A miniszterek emellett új energiahatékonysági kategóriák bevezetését is elfogadták. Az A0-ás tanúsítványt a kibocsátásmentes épületek kaphatják majd. Az A+ kategóriát pedig azok az épületek, melyek amellett, hogy kibocsátásmentesek, helyszíni megújuló energiával is hozzájárulnak az energiamegtakarításához. Az új szabályok olyan követelményeket is meghatároznak, amelyek biztosítják, hogy minden új ingatlan tervezésénél figyelembe vegyék napenergia-termelési potenciáljukat - közölte a biztos.