Ezek alapján négy csoportra lehet bontani az ingatlanokat:

1. Aki családi házban él, és oda nincs bejegyezve cég vagy egyéni vállalkozás, annak a kéményseprés nem kötelező, de ha megrendeli, akkor ingyenes.

2. Aki családi házban él, és bejegyeztek oda céget vagy egyéni vállalkozást, annak rendszeresen meg kell rendelnie az ellenőrzést (ha szilárd tüzelőanyaggal fűt 1 évenként, ha gázzal, akkor 2 évenként), és ezért fizetnie is kell.

3. Aki társasházban él, és oda nincs cég vagy egyéni vállalkozás bejegyezve, ahhoz kérés nélkül érkezik a kéményseprő, és ingyen elvégzi az ellenőrzést.

4. Aki társasházban él, és be van a lakásába jegyezve cég vagy egyéni vállalkozás, ahhoz kötelezően kijön a kéményseprő megrendelés nélkül, de fizetnie kell. Ha a lakásnak saját kéménye van, akkor a teljes munkadíjat, ha a társasház gyűjtőkéményére csatlakoztatták, akkor a munka rá eső részét kell kifizetnie, például egy tízlakásos házban a teljes munkadíj tizedét.

Sormunka: mikor társasházról van szó, és a kéményseprő megrendelés nélkül érkezik ellenőrizni a kémények és az égéstermék elvezetők állapotát, azt nevezik sormunkának. Csak akkor ingyenes, ha nincs cég vagy egyéni vállalkozás bejelentve a lakásba. A Katasztrófavédelem holnapján közzétett díjszabási lista alapján, ez maximum 20 ezer forint kéményenként. De ez kizárólag az ellenőrzés tarifája, ha bármilyen szabálytalanságot észlelnek a szakemberek, előírják a szükséges módosításokat, és azt az ingatlan tulajdonosának meg kell csináltatnia a saját költségén, akár vállalkozó akár magánszemély. A családi házakban nincsen ilyen sormunka, ott meg kell rendelni a kéményellenőrzést, ezen a linken elérhető vállalkozók közül lehet választani:

katasztrofavedelem.hu

A kéményellenőrzés során feltárt kisebb szabálytalanságok esetén a következő éves ellenőrzésig biztosan el kell végeztetni a munkálatokat, de rövidebb határidőt is megszabhatnak a szabálytalanság mértékének függvényében. Azonban közvetlen életveszély esetén azonnal leszereltethetik a gázórát is, kizárva a szolgáltatásból az adott ingatlant, de egyben meg is szűnik a lakásban az életveszély. 

A cégeket és az egyéni vállalkozásokat a tűzvédelmi hatóság szúrópróbaszerű ellenőrzi, és ha valaki nem rendelte meg a kötelező kéményellenőrzést (vagy nem tudja bemutatni a szükséges tanúsítványt), akkor előbb csak 30 napos határidővel kötelezik a tulajdonost a pótlásra. Ha ennek nem tesz eleget, akkor egy kisebb, maximum 30 ezer forintos büntetés szabnak ki. A szakemberek szerint nem a bírságolás a cél, hanem az, hogy mindenkivel megértessék, az ő saját érdeke az, hogy biztonságos helyen éljen és dolgozzon.

Gyakran felmerülő kérdés egy cég vagy egyéni vállalkozás esetén, hogy nekik miért kötelező és miért kell fizetni is? Azért kötelező minden vállalkozás számára, mert a hatóságok nem tudhatják külön választani a sokszázezer cég és egyéni vállalkozó közül, hogy az adott ingatlanban a vállalkozás keretében fogadnak-e a bejelentett címen ügyfeleket. Egyéni vállalkozásban is bárki fogadhat pl. korrepetálásra akár gyerekeket, akár felnőtteket otthonában, akiknek az életét nem veszélyeztetheti egy ellenőrizetlen égéstermék elvezető rendszer, amit évek óta nem látott szakember. A törvényalkotók szándéka szerint a saját életét magánemberként mindenki kockáztathatja, ha felelőtlen, de vállalkozásban mindenki felelősséggel tartozik másokért is. Ez pontosan olyan közigény, mint amikor elmegyünk egy boltba vagy étterembe, és elvárjuk az üzemeltetőtől – legyen az kisvállalkozó vagy multi –, hogy biztonságban legyünk a vásárlás vagy az étkezés közben. Fizetni pedig azért kell, mert az ingatlan tulajdonosa vagy üzemeltetője jövedelem szerzés céljából működteti vállalkozását, nem lenne igazságos, ha adóforintjainkból fizetnénk közösen az ellenőrzést.

A kéményellenőrzés során nemcsak a kéményeket ellenőrzik, hanem az ingatlan szellőzési lehetőségeit is. Pl. ha nyílt égésterű gázkészüléket működtetünk egy olyan lakásban, ahol az előző ellenőrzés óta kicserélték az ablakokat, és nem oldották meg szakszerűen a légtömörségből adódó szellőzetlenséget, akkor fel fognak szólítani az életveszély elhárítására. Hogy ilyenkor milyen munkálatokat fog előírni az ellenőrzést végző szakember, az attól függ, hogy: 

1. ha csak fűtésre használható a nyílt égésterű gázkazán, és nyár van az ellenőrzés idején, akkor 1-2 hónapos határidőt fog előírni a megfelelő szellőzők beépítésére. De ha éppen tél van, akkor azonnal leszereltetheti a gázóránkat, mert életveszélyessé válhat a lakás, hiszen a készülék naponta többször bekapcsol a hideg miatt, és bármikor létrejöhet az életveszélyes szénmonoxid mérgezés. Ilyenkor bármennyire is kellemetlen hetekre fűtés nélkül maradni gázóra hiányában, valószínűleg a család életét menti meg az intézkedő szakember.

2. ha vízmelegítésre is használjuk a gázkészüléket, akkor akár tél van, akár nyár, azonnal leszereltethetik a gázóránkat. Sajnos, nagyon sokat haltak már meg zuhanyozás közben a visszaáramló szénmonoxid miatt.

3. állandó problémát okoznak a konyhai szagelszívók és a nyílt égésterű készülékek együtt, mert olyan nagy erővel képesek ezek az elszívók a lakás légterét megmozgatni, hogy a kéményhuzat megfordul, és a szénmonoxid visszaáramlik a lakásba. Különösen veszélyes ez akkor, ha az ablakok tökéletesen záródó légtömör ablakok. Tehát, ha az utolsó ellenőrzés óta a kémény ellenőrzés során azt tapasztalják a szakemberek, hogy elszívó került a lakásba, akkor akár tél van, akár nyár, ki fognak zárni bennünket a gázszolgáltatásból. A mi életünknek a védelmébe.

A szakemberek a felsorolt példákon túl még számtalan szabálytalanságot találhatnak ellenőrzéskor, olyat is, amire látszólag rá sem néznek. De beszélgetve ezekkel az ellenőrzést végző szakemberekkel, lehet tudni, hogy még be sem lépnek egy házba, az első dolguk megnézni kívülről a csengetés alatt, hogy modern légtömör ablakok vannak-e, vagy a régi huzatos ablakok. És mivel az adatlapunkon rajta van, hogy milyen gázkészülék ellenőrzésére jöttek, pontosan tudják, hogy milyen veszélyforrásokat kell keresniük az adott ingatlanban.

A kéményellenőrzés során gázkészülékek esetén természetesen már nem a "golyóval" esnek neki a kéményseprők a modern kéményeknek, hanem szemrevételezik a gázkészülék környékét, és műszeres méréseket végeznek. Gázkészülék esetében már nem is hívják kéménynek, hanem égéstermék elvezető rendszer a neve. Sokféle ilyen égéstermék elvezető rendszer van otthonainkban, az adatlapon – amivel felkeresik az adott ingatlant – fel van tüntetve, hogy melyik ingatlanban milyen készülék működik.

 A hagyományos szilárdtüzelésű kéményeket évente kell ellenőriztetni, a kéményhuzatot és az átjárhatóságot kell ellenőrizni, és szüksége esetén tisztítani.

Mindegy. Nem attól lesz légtömör egy ablak, hogy miből készülnek az ablakszárnyak vagy a tok, hanem attól, hogy a záródó részek szinte tökéletesre vannak szigetelve. És ott se ki, se be nem tud levegő áramolni. Ilyenkor a kémény az egyetlen "lyuk" a lakásban a külvilág felé, ahonnan a nagyteljesítményű konyhai elszívó utánpótláshoz jut. De a kandalló, kályha vagy gázkazán működésekor a kémény tele van szénmonoxiddal (és egyéb mérgező gázokkal), és ezt a szénmonoxidot fogja visszaszívni a konyhai elszívó motorja a lakótérbe. És ez életveszélyes, mert színtelen és szagtalan gázról lévén szó, már csak akkor vesszük észre, hogy baj van, amikor már késő lehet. 

forrás: